Sziasztok drágáim! Mint azt láthatjátok, olyan dologba vágtam, amit sosem gondoltam volna hogy megteszek. Létrehoztam életem első és valószínűleg egyben utolsó blogját. Ne kérdezze senki hogy miért, én sem tudom, nincs is értelme. De valamilyen formában muszáj megosztanom a világgal azt az elképesztően sok baromságot ami mostanában velem/velünk történik. A történetek 100%ig igazak és megtörténtek, néhol szórakoztatóak vagy szomorúak lehetnek, erős érzelmi reakciókat kiváltva. Nincs is más hátra, minthogy jó mulatást kivánjak hozzá. Olvassátok, és okosodjatok belőle ...

Máté

2009. december 30., szerda

2009.12.28. Guinness Time !

Egész jól sikerült kipihenni a szombati breakbeat partyt. Igaz, egy kicsit remegve ébredtem, úgyhogy kora estig fel se nagyon bírtam kelni. Colossal azért lebeszéltem hogy átugrok hozzá este, Misi elutazott pár napra és ez a hülye nagyon unta a fejét. Persze amint elindultam rámtört a másnaposság, kicsit dölöngélve utaztam a buszon.

Colosnak idén ez volt az utolsó munkanapja, nem nagyon bírt nyugton maradni. Kurvára metaxázni akart, én meg kurvára nem.Végül megesett rajta a szívem és leöntöttünk párat, de hála az égnek vasárnap este volt, és nem nagyon tudtunk bulizni menni. Úgyhogy viszonylag korán ledöglöttünk, hogy normálisan induljon a hét.

Hát kibaszottul normálisra sikerült a kezdés, hétfő reggel rumosteát kotyvasztottunk, és délre sikerült félrészeg állapotba kerülni. Egy rohadtnagy szenvedés volt az egész nap, teljesen betorzultunk attól a rohadék rumtól, csak fetrengtünk folyamatosan, hol a kanapén, hol az előszobában. Gegével megbeszéltük, hogy mielőtt megyünk Guinnessezni este, még átugrunk, nehogy unalmasan teljen a délután. Nem volt könnyű elindulni, a lábaim nem igazán úgy mozogtak, mint azt szerettem volna.


Gege persze egyből lebaszott, hogy mi a szarért nem vittünk sört, de senkinek nem volt kedve lemenni boltba, úgyhogy elkezdtük semmisíteni a kég üveg házipálinkát amit a Gege az orrunk alá nyomott. Mindjárt jobban lett mindneki, olyannyira, hogy a Gege szobájában elkezdtük megszerelni a lámpát, amit senki nem ért el rendesen, úgyhogyegy fél órás művelet kerekedett belőle. Daniék mikor odaértek már nem is nagyon volt a pálinkából, nem húztuk már túl sokáig az időt, Dzsozi tíz perc alatt felszenvedte a cipőjét, és leléptünk a kocsmába.

Persze azért az úton még kitaláltuk, hogy toljunk egy kempingkobrát, de így a jó kis Guinness előtt senkinek nem volt kedve száz forintos energia italt inni 100 forintos vodkával. Dzsozi azért hajlott a dologra, úgyhogy ketten bementünk a boltba, és még Beckett's előtt letoltuk a löttyöt.



A kocsmában egész jó kis társaság kerekedett. Semmi baj nem volt az egésszel, mindenki vedelte a sört, meg a viszkit. Nem tudom, hogy a pálinka, vagy a kempingkobra hatása volt e, de a Dzsozi az első sör után már valami teljesen más világban élt, mint mi, a színe is olyanra változott, mintha most vettük volna ki a sütőből. Aztán amikor már azt se nagyon tudta, hogy milyen ember, azt mondta lelép, mert holnap dolgozik. Végül szó nélkül kisunnyogott a helyről, biztos jó éjszakája lehetett utána. Mikor már mindenki hulla részeg lett, és egyenként tüntek el az emberek, meg mentek máshova inni, Gegéék kitalálták, hogy menjünk el Morrisonsba partzyni. Colos nagyon vonakodott, és nem akart jönni, merthogy ő nem fog szar sört inni a Guinness után, de addig baszogattuk hogy végül csak megindult.


Pont az fogadott, mint amire számítottunk. Még mindig nem vagyunk oda ezért a helyért, úgyhogy miután ledobtuk a kabátokat, Colosék elkezdtek guitar herot tolni, mi meg Gegével vettünk sört, nehogy valami bajunk legyen. Még toltunk egy gyors csocsót, aminek semmi értelme nem volt, és a második sörrel már lementünk az alsó szintre. De ez egy kibaszott labirintus. Egy nagy faszság az egész. Egyszer elvesztettem a Gegééket, azt hittem soha nem találok ki onnan. Aztán valahogy a tömegben kiszúrtam a Gege vigyorgó fejét, de akkor már a hányinger kerülgetett a sok sörtől, meg ahogy a Gege fején láttam, ő sem volt sokkal jobban. Colos meg persze nem ivott, és betorzult egy kicsit. Túl sokáig nem is bírtunk maradni, még lehúztam a sört, Colossal elköszöntünk a többiektől és elindultunk. Még kifele menet összefutottunk a Gegével, tőle is elköszöntünk, ami egy morgásból állt, beszélni már nem nagyon bírtunk.

Hazafele végig gyalogoltunk, és kurvahideg volt, de hát aki ilyen helyekre jár, az megérdemli. Teljesen jól indult a hét, kellően bemelegítettünk a szilveszterre. Ma már fizetést is kaptunk, úgyhogy semmi nem akadályozhatja meg az ordenáré bebaszást csütörtök este.

2 megjegyzés: